Olvassa el összefoglalónkat a szabadalmaztatással kapcsolatos leggyakoribb kérdésekről és válaszokról. Tesztelheti is ismeretein a témában, ha először megpróbál válaszolni a kérdésekre, csak utána nyitja meg a rövid definíciót vagy választ rejtő ablakot.
Mikor szabadalmazzunk?
Létezzen egy olyan műszaki megoldásunk, amelyre igaz, hogy
az ismert hasonló megoldásokhoz képest új és szakember számára nem nyilvánvaló,
legyen arra remény, hogy a kérdéses megoldás piacképes termékhez vezessen,
a várható bevétel haladja meg a várható kiadásokat, ideértve természetesen a szabadalmaztatás költségeit is,
nincs értelme a titkosításnak, mert a termék alapján reprodukálható az előállítás
Mikor nem részesülhet szabadalmi oltalomban a találmány?
A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha gazdasági tevékenység körében történő hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; az ilyen hasznosítás nem tekinthető a közrendbe ütközőnek pusztán azért, mert valamely jogszabállyal ellentétben áll.
Nem részesülhet szabadalmi oltalomban különösen
a) az ember klónozására szolgáló eljárás;
b) az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás;
c) az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra;
d) az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az szenvedést okozhat az állatoknak anélkül, hogy bármilyen jelentős gyógyászati előnyt nyújtana az emberek vagy az állatok számára
e) a d) pontban megjelölt eljárással létrejövő állat
Mikor beszélünk szabadalmazható találmányról?
1. § (1) Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén.
(2) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti találmánynak különösen
a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer;
b) az esztétikai alkotás;
c) a szellemi tevékenységre, játékra üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program;
d) az információk megjelenítése
Mit jelent az újdonság, mint szabadalmazhatósági feltétel?
Alapvető érdemi szabadalmazási feltétel. Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, ami a vizsgált bejelentés elsőbbségi időpontja előtt bárhol, bárki számára (személyválogatás és titoktartási kötelezettség nélkül), bármilyen módon hozzáférhetővé vált. Ebből a szempontból a hozzáférés lehetősége számít, nem pedig az információhoz történő tényleges hozzáférés.
Mit jelent a feltalálói tevékenység?
Alapvető, érdemi szabadalmazási feltétel. Egy találmány akkor alapul feltalálói tevékenységen, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. Ebből a szempontból a szakember, a találmány szakterületét ismerő olyan képzeletbeli személy, aki lexikálisan mindent tud az adott szakterületről, azonban ismereteit nem képes alkotó módon kamatoztatni.
Mit jelent az iparilag alkalmazhatóság, mint szabadalmazhatósági feltétel?
Alapvető érdemi szabadalmazási feltétel. Iparilag akkor alkalmazható egy találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a találmánynak a találmányi célkitűzésnek megfelelő eredményt kell biztosítania, továbbá reprodukálhatónak (azonos eredménnyel tetszés szerinti alkalommal megvalósíthatónak) kell lennie.
Mi a különbség a szolgálati és alkalmazotti találmány között?
A szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.
Az alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki, anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik. Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltatót azonban megilleti a találmány nem kizárólagos, át nem ruházható hasznosítási joga.
Melyek a PCT (Patent Cooperation Treaty) előnyei?
A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT: Patent Cooperation Treaty) keretei biztosítják a legszélesebb körű oltalomszerzési módot egyetlen nemzetközi bejelentésre támaszkodva. A PCT előnyei közé tartozik, hogy a bejelentő nemzetközi kutatási jelentést kap. A kutatási jelentést olyan hivatal készítheti el, amely a PCT Végrehajtási Szabályzata szerint előírt un. minimum dokumentációval rendelkezik papíron, mikrofilmen vagy elektronikus tárolóeszközökön. Ezek a hivatalok jelenleg a következők: az Amerikai Egyesült államok, Ausztrália, Ausztria, Japán, a Koreai Köztársaság, Kina, az Orosz Föderáció, Spanyolország, Svédország iparjogvédelmi hivatalai és az Európai Szabadalmi Hivatal.
Forrás: www.msz.hu
