Semmelweis Innovations

Elsődlegesen a jelenségek lényegére és a megfigyelhető tényekre vonatkozó tudományos ismeretek bővítését célzó kísérleti, tapasztalati, rendszerező vagy elméleti munka, amely lehet
tiszta alapkutatás: a tudományos ismeretek bővítésére irányuló kutatás, amelynek nem célja a közvetlen társadalmi vagy gazdasági haszon elérése vagy az eredmények gyakorlati problémák megoldására történő alkalmazása;
célzott alapkutatás: a tudományos ismeretek bővítésére irányuló olyan kutatás, amelyről valószínűsíthető, hogy a felismert vagy várható, jelenlegi vagy jövőbeli problémák megoldására alapul szolgál. (2004. évi CXXXIV. tv. 4. §)

Új ismeret szerzésére elsődlegesen meghatározott gyakorlati cél érdekében végzett eredeti vizsgálat. (2004. évi CXXXIV. tv. 4. §)

Annak a találmánya, aki, anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik. Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltatót azonban megilleti a találmány nem kizárólagos, át nem ruházható hasznosítási joga. (1995. évi XXXIII. tv. 9. § és 1995. évi XXXIII. tv. 10. §)

Azok a találmányok, amelyeknek tárgya biológiai anyagból álló vagy ezt tartalmazó termék vagy olyan eljárás, amelynek révén biológiai anyagot állítanak elő, dolgoznak fel vagy alkalmaznak. Biológiai anyag bármely olyan - genetikai információt tartalmazó - anyag, amely önmagában képes a szaporodásra vagy biológiai rendszerben szaporítható.

E tevékenységnél a tőketulajdonos megvizsgálja és kiértékeli a projektet, mielőtt befektetné kockázati tőkéjét. Célja, hogy meghatározza a befektetés pénzügyi és stratégiai szükségességét. Az elemzés része a veszélyek és lehetőségek, az érdekkonfliktusok és a menedzsment tulajdonságainak felmérése, a vásárlói ár meghatározása, a szellemi tulajdonvédelem és egyéb jogi eljárások szükségességének vizsgálata.

A hasznosításorientált k+f projektek eredményességének egyik mérőszáma, ami azt fejezi ki, hogy a projektre fordított közpénz hogyan térül meg, milyen eredményt hoz. Ennek megítélése gyakran az értékelő becslésére van bízva, mert a k+f-re általánosan az jellemző, hogy eredményei hosszabb idő alatt és nem közvetlenül a k+f tevékenységet végző szervezetnél és nem is mindig pénzben kimutathatóan hasznosulnak.

Valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei - különösen a rajzolat, a körvonalak, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei - eredményeznek, amely oltalomban részesülhet, ha új és egyéni jellegű. (A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. tv. 1. §)

Valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, amely oltalomban részesülhet, ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. (A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. tv. 1. § (1) bek.)

Az Szt. (a használati minták és a topográfiák tekintetében is megfelelően alkalmazandó) rendelkezései alapján hasznosításnak minősül a találmány tárgyát képező termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra ajánlása, e termék ilyen célból történő raktáron tartása vagy az országba történő behozatala; a találmány tárgyát képező eljárás használata és használatra ajánlása, az ilyen eljárással közvetlenül előállított termék használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra ajánlása vagy ilyen célból raktáron tartása, illetve az országba történő behozatala (Szt. 19. § (2) bekezdés). Az Fmtv. rendelkezései alapján hasznosításnak minősül különösen a minta szerinti termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra való felkínálása, behozatala, kivitele és e célokból való raktáron tartása (Fmtv. 16. § (3) bekezdés). A jelen Szabályzat tekintetében a fentieken túlmenően hasznosításon értendő a hasznosításnak előnyös piaci helyzet teremtése vagy fenntartása érdekében történő mellőzése, a hasznosítás más részére történő engedélyezése, továbbá a szellemi alkotáson fennálló jogok teljes vagy részleges átruházása is.
Szerzői művek esetében hasznosításon a mű engedély alapján történő felhasználását (többszörözés, terjesztés, nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése, átdolgozás, kiállítás), valamint a vagyoni jogok részleges vagy teljes átruházását értjük.

Költségvetési kutatóhelyen - a 20. § alkalmazásában nonprofit kutatóhelyen is - létrejött szellemi alkotások üzleti hasznosítása céljából az ilyen kutatóhely által alapított, illetve részvételével vagy részesedésével működő gazdasági társaság. (2004. évi CXXXIV. tv. 4. §)

Latin eredetű szó, valaminek a megújítását, megváltoztatását jelenti. Az OECD meghatározása szerint az innováció egy ötlet átalakulása a piacon bevezetett új, illetve korszerűsített termékké, vagy az iparban és a kereskedelemben felhasznált új, illetve továbbfejlesztett műveletté válása, vagy valamely társadalmi szolgáltatás újfajta megközelítése. Egy másik definíció szerint az innováció a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése, új alkalmazások a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben, a munkaerő szakmai ismereteinek bővítése és megújítása.

Az innovációs lánc a vállalkozási tevékenységrendszer különböző elemeinek az innováció folyamata szerinti összekapcsolását jelenti. A teljes k+f+i láncolat három fő csoportba sorolható:

A hatékony és versenyképes termékeket előállító innovációorientált tevékenységben már nem lehet sem időben, sem működésben szétválasztani, még kevésbé szembeállítani egymással az alapkutatást és az alkalmazást. A fejlesztés folyamatosan igényli az alapkutatás ötleteit, kontrollját, visszacsatolását, az alapkutatás pedig folyamatosan igényli az alkalmazás ösztönzéseit, kihívásait.

A kutatásból és/vagy a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó tevékenység, amelynek célja új anyagok, termékek, eljárások, rendszerek, szolgáltatások létrehozása, vagy a már meglévők lényeges továbbfejlesztése. (2004. évi CXXXIV. tv. 4. §)

Olyan iparági szakmai szerveződés, ahol a tagok együttműködési pontokat keresnek a közös és kölcsönös előnyök megszerzése érdekében. A szerveződési forma elsősorban az angolszász országokban volt honos, majd a sikeres példa alapján az EU által is preferált szerveződési formává vált. Alapelve a hálózati szintű szerveződés. A klaszter tagjai ugyanazon infrastruktúrára támaszkodnak, használják egymás termékeit és szolgáltatásait, valamint hasonló innovációkat tudnak hasznosítani. Így kihasználják a lokalizációs előnyöket (kisebb szállítási költség, gyorsabb információáramlás, tudáscsere és learning-by-doing lehetősége).

A know-how olyan gazdasági, műszaki és szervezési ismeret és tapasztalat, amely a gyakorlatban felhasználható, korlátozottan hozzáférhető, és amelyet az oltalom addig illet meg, amíg közkinccsé nem válik. [Ptk. 86. § (4) bek.] A know-how másra átruházható, vagyis forgalomképes.

Részvételi tőkebefektetés, amelynek finanszírozó szerepe általában nem merül ki a tőke biztosításában, hanem részt vállal a vállalat irányításában is. Célpontja a tőzsdén még nem jegyzett vállalkozások, időtávja általában 3-7 év. A befektető nem az osztalékhozam maximalizálásában érdekelt, hanem a vállalat minél gyorsabb fejlődésében és értéknövekedésében. A tőke a vállalatot a tőkerész eladásával hagyja el. Az angol terminológiában „private equity”-nek nevezett kockázati tőkén belül kisebb csoportot jelent a klasszikus kockázati tőke (venture capital). A klasszikus kockázati tőke alapvetően a vállalkozások korai szakaszában fektet be, míg az értékesebb szakaszban levő társaságokba való befektetést fejlesztői tőkének (development capital) nevezik.

A részes felek (tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködése kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs tevékenység közös folytatása vagy egy kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs projekt közös megvalósítása céljából (Innovációs törvény 4. § 5. pont).

A kutatás-fejlesztés (k+f) előre megtervezett és módszeresen felépített alkotó tevékenység. Célja lehet a tudás bővítése (alapkutatás, alkalmazott kutatás), illetve új, vagy lényegesen továbbfejlesztett termék, eljárás, szolgáltatás létrehozása (kísérleti fejlesztés). (2004. évi CXXXIV. tv. 4. §)

Az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával vagy fejlesztésével, valamint az ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik. (2004. évi CXXXIV. tv. 4. §)

Hasznosítási szerződés (licencszerződés) alapján kezelt jogosultság, melyben a szerzői jogvédelmi, illetve az iparjogvédelmi oltalom jogosultja engedélyt ad a hasznosításra, a hasznosító pedig ennek fejében díjat fizet. A jogosult a hasznosítást, illetve a használatot teljesen, vagy részlegesen, időben vagy térben korlátozottan engedheti át.

A magvető tőkebefektetés célja, hogy lehetővé tegye az egyéni kutatás vagy fejlesztés továbbvitelét, segítse a szükséges műszaki, gazdasági elemzések, egy reális üzleti terv elkészítést és a vállalkozás szervezeti felépítését.

1978-ban hatályba lépett nemzetközi szerződés a szabadalom elnyerésének egyszerűbbé, gyorsabbá, olcsóbbá és megbízhatóbbá tételére abban az esetben, ha egy találmányt több országban kívánnak szabadalmaztatni. A szerződés tagjainak száma jelenleg 128, Magyarország 1980 óta tag. A szerződés alapján nemzetközi szabadalmi bejelentés tehető, nemzetközi újdonságkutatás és nemzetközi közzététel történik, illetve a bejelentő kérhet ún. nemzetközi elővizsgálatot.

A pre-seed alap célja a tudományos eredmények kiaknázásának elősegítése, a hasznosítási lehetőségek meghatározása révén a projektgazdák felkészítése a későbbi vállalkozásalapításra és a tőkebefektetésre. Általában szabadalmaztatásra, piackutatásra, üzleti terv készítésére és cégalapításra használják fel.

A prototípus viszonylag fejlett szinten mutatja be a megvalósítandó termék működését. Olyan eredeti modell, amelyet úgy szerkesztenek, hogy tartalmazza az új termék minden műszaki jellemzőjét és teljesítményét. A non-commercial prototípus műszakilag kész stádiumban van, de változtatások szükségesek egyéb termékjellemzőin, így még nem vihető piacra. A commercial prototípus bármilyen változtatás nélkül piacra vihető.

Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. Nem minősül szabadalmazható találmánynak különösen a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer, az esztétikai alkotás, a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program (szoftver) és az információk megjelenítése. (1995. évi XXXIII. tv. 1. §)

A szabadalom jogosultjának (szabadalmas) a találmány hasznosítására vonatkozó kizárólagos joga, amelynek birtokában a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki találmányának tárgyát engedélye nélkül bármilyen módon hasznosítja. A szabadalmi oltalom időben és területileg korlátozott, azaz legfeljebb az elismert bejelentési naptól számított 20 évig tartható fenn (utána közkinccsé válik), és csak abban (azokban) az ország(ok)ban érvényes, amely(ek)re vonatkozóan engedélyezték. "Világszabadalom" nem létezik.

Azok az alkotások, műszaki megoldások, amelyek alkalmasak arra, hogy iparjogvédelmi oltalom (szabadalom, használati mintaoltalom, növényfajta-oltalom, formatervezésiminta-oltalom, topográfiaoltalom) tárgyát képezzék, vagy amelyek jogszabály erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt állnak, ideértve azt is, amikor hasznosítási célok, lehetőségek függvényében a megfelelő oltalom megszerzése helyett e megoldások titokban tartása célszerű. Ide tartozik továbbá a know-how, amit a Ptk. szintén szellemi alkotásként véd.

A szellemi alkotások tekintetében fennálló, a tulajdonjoghoz hasonló abszolút szerkezetű jogviszony, amely az iparjogvédelmi oltalom megszerzésével, illetve azon lépések megtételével jön létre, amelyek az adott szellemi alkotás titokban tartását szolgálják, illetve amely jogviszony szerzői művek esetében a szellemi alkotás létrehozásával keletkezik.
A szellemi tulajdon felfogható továbbá olyan jogterületként, amelynek szabályrendszere - a polgári jog területén belül - kizárólagos vagyoni és személyhez fűződő jogok biztosításával nyújt jogi védelmet a szellemi alkotások létrehozói számára.

A szerzői jog a szellemi tulajdonjog azon területe, amely a szerzői művek, azaz bármely, az alkotó szellemi tevékenységből fakadó, az irodalom, a tudomány és a művészet területén létrehozott egyéni, eredeti alkotás - függetlenül attól, hogy az adott alkotás milyen műtípusban testesül meg - szerzőinek és az ún. szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultjainak védelmét szabályozza. A szerzői joggal kapcsolatos alapvető szabályokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) tartalmazza.

Annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg. (1995. évi XXXIII. tv. 9. § és 1995. évi XXXIII. tv. 10. §)

Szűkebb értelemben piacra juttatását jelenti, míg tágabb kontextusban értelmezve az új tudás, ismeretek átadását jelenti. A folyamatba beletartozik minden olyan ismeret és dolog átadása és átvétele, amelynek felhasználója a technológia fogadója képessé válik új termékek, vagy szolgáltatások előállítására. Az értelmezésnek része az ismeretek, a tudás (a kodifikált és tacit tudás) átadása és átvétele, akárcsak a tárgyiasult tudásé (gépek, eszközök, eljárások).

Egyetemek, vállalkozások és más, tudományos kutatással vagy innovációval foglalkozó szervezetek együttműködése fókuszált kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok végrehajtására.

A Magyar Szabadalmi Hivatal technika állását feltáró tevékenysége, vagyis mindazon nyilvános információ feltárása, amely a vizsgált bejelentés elsőbbségi időpontja előtt került nyilvánosságra, és lényeges a bejelentett megoldás újdonságának és a vele kapcsolatos feltalálói tevékenység meglétének megítélése szempontjából.

Az üzleti angyalok olyan tehetős magánszemélyek, akik saját benyomás alapján fektetnek projektekbe. Döntési mechanizmusuk ennek megfelelően egyszerűbb és időben rövidebb, mint a kockázati tőketársaságoké. Az átlagos befektetés mértéke viszont kisebb, így elsősorban a projektek korai fázisú finanszírozására alkalmas. Az üzleti angyalok európai hálózata az EBAN (European Business Angel Network). A hálózat tagjai rendszeres időközönként találkozókat rendeznek, ahol a feltalálók bemutathatják ötleteiket potenciális befektetőknek.

Az üzleti inkubáció olyan tevékenység, amely az induló (technológiaorientált) vállalatoknak nagyobb esélyt biztosít a fennmaradásra. Alapvető célja, hogy felgyorsítsa a növekedési szakaszt, és hatékonyabbá tegye az innovációs folyamatokat. Az inkubátorok az induló vállalkozásoknak üzletfejlesztési szolgáltatásokat nyújtanak, és lehetőséget biztosítanak a vállalkozások hálózati kapcsolatainak kiszélesedésére.

Az üzleti terv egy írásos dokumentum, mely a vállalat jövőbeni működésre vonatkozó elképzeléseket tartalmazza szöveges és számszerű formában. Egy másik megfogalmazás szerint az üzleti terv a vállalat jövőképét fogalmazza meg, összefoglalóan tartalmazza az üzletre vonatkozó elképzeléseket, ötleteket, bizonyítani kívánja ezek realitását és megvalósíthatóságát. A vállalat fejlődésének és működésének megalapozásában, a megfelelő előrelátás biztosításában fontos szerepet tölt be a stratégia. Az eredményes vállalati működéshez azonban rövidebb időtávú, részletesebb tervekre is szükség van. Az ilyen terveknek többféle fajtája létezik, közülük az egyik legfontosabb az üzleti terv. Az üzleti terv elkészítése segítheti a vállalkozót alapításkor a kezdeti időszak céljainak és feladatainak meghatározásában. A megalapozott üzleti terv támpontokat nyújt arra vonatkozóan, hogy a vállalkozásnak milyen esélyei lesznek a piacon. Az üzleti terv elkészítését esetenként külső pénzügyi források megszerzésénél bankok, vagy más külső szervek kifejezetten igényelhetik, vagy elő is írhatják.

Védjegyként oltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. (A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. tv. 1. §)